VADÁSZIDÉNYEK

 79/2004 (V.4) FVM rendelet 5. melléklete szerinti vadászidények

 

I. VADÁSZATI IDÉNYEK
a) Nagyvadfajok
gímszarvas   bika    - szeptember 1.-január 31.
                              - érett bika-szeptember 1-okóber 31.

                   tehén  - szeptember 1-január 31.
                   ünő     - május 1-február utolsó napja
                   borjú   - szeptember 1. - április utolsó napja.

dám             bika     - október 1.-február utolsó napja 

                    érett bika- október 1-november 30.

                   tehén, ünő - október 1.-január 31
                   borjú október 1.- február utolsó napja 

őz              bak-április 15.-szeptember 30.

                 suta, gida -október 1.- február utolsó napja


muflon     kos-egész évben
               juh, jerke-szeptember 1.-január 31.
               bárány- szeptember 1. - február utolsó napja


vaddisznó egész évben


szikaszarvas egész évben


b) Apróvadfajok
mezei nyúl- október 1.- december 31.


üregi nyúl- egész évben


fácán  október 1.- február utolsó napja


fogoly- október 1.- december 31.


vörös fogoly- egész évben


nyári lúd- október 1.- december 31.


vetési lúd, nagy lilik, kanadai lúd, nílusi lúd- október 1.- január 31.


tőkés réce- augusztus 15.- január 31.


szárcsa -szeptember 1.- január 31.


erdei szalonka -vadászati idény nélkül


örvös galamb, balkáni gerle- augusztus 15. - január 31.


c) Egyéb apróvadfajok
róka, aranysakál, nyest, pézsmapocok, nyestkutya, mosómedve -egész évben
borz, házi görény, dolmányos varjú, szarka, szajkó- július 1. - február utolsó napja

Az a), b) és c) pontokban meghatározott vadászati idények alkalmazása során az egyes vadfajoknál a 27. és 27/A. §-ban foglalt rendelkezéseket is figyelembe kell venni.”

12. § A Vhr. 27. és 27/A. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„27. § (1) A vadászati idényeket az 5. számú melléklet tartalmazza. A vadászati idény, ha annak kezdete vasárnapra vagy hétfőre esik, akkor kiterjed az azt megelőző egy, illetve kettő napra. Ha a vadászati idény vége péntekre vagy szombatra esik, akkor kiterjed az azt követő kettő, illetve egy napra is.
(1) A fácántyúk csak vadászati célú kibocsátás esetén vadászható, a kibocsátott mennyiség erejéig, a kibocsátóhelytől mért ezer méteres távolságon belül. A kibocsátóhely egyértelmű beazonosíthatóságához EOV koordinátákat az éves vadgazdálkodási tervben meg kell adni.
(2) Fogoly a vadászati idényben azokon a vadászterületeken vadászható, ahol az adott vadászati évben legalább 500 példány fogoly kibocsátása történt, a vadászati hatóság által a vad zárttéri tartásáról és kibocsátásáról adott engedélyben foglaltak szerint.
(3) Vadászterületre vörös fogoly csak vadászati hasznosítás céljából bocsátható ki. A kibocsátásra szeptember 1. és február utolsó napja között kerülhet sor. Azon a vadászterületen, ahol állandó jelleggel természetes fogolyállomány él, a vörös fogoly kibocsátása tilos.
(4) Vaddisznó malacnak minősül a szaporulat 20 kg, süldőnek pedig 50 kg zsigerelt testtömegig. Vaddisznó kocának minősül az 50 kg zsigerelt súlyt elérő vagy meghaladó súlyú nőivarú vaddisznó.
(5) Gímszarvasbikát, dámbikát, őzbakot, muflonkost és szikaszarvasbikát egész évben, mezei nyulat október 1-tõl január 15-ig, egyéb vadfaj egyedét, továbbá suta vadat az adott vadfajra vonatkozó vadászati idényben szabad élve befogni.

(6)
(7) Apróvadas vadászterületeken a borz, házi görény, dolmányos varjú, a szarka és a szajkó az apróvad szaporodási időszakában a vadászati hatóság külön engedélyével gyéríthető.
(8) Az elejtett nyestkutyáról, mosómedvéről fotódokumentációt kell készíteni, melyet meg kell küldeni a Szent István Egyetem vadbiológiai kutatásért felelős szervezeti egységének. Az elejtett példányt a fotódokumentáció elküldését követő két munkanapig meg kell őrizni.

27/A. § (1) Az 5. számú melléklet II. részében felsorolt vízivad fészkelése és vonulása szempontjából nemzetközi jelentőségű és hazai kiemelt jelentőségű vízi élőhelyeken a vadászati hatóság szabályozza a vízivad vadászat rendjét. Ebben szabályozza a vízivad vadászatának helyét, módját, idejét, gyakoriságát.
(2) Nyári lúdból, vetési lúdból és nagy lilikből naponta, személyenként összesen legfeljebb hat darab ejthető el, melyből a nyári ludak száma nem lehet több kettőnél. A vetési lúd és a nagy lilik vadászati idénye Hajdú-Bihar, Békés és Csongrád megye teljes közigazgatási területén, valamint Jász-Nagykun-Szolnok megye tiszántúli területén december 1-jén kezdődik és január 31-ig tart. A nyári lúd vadászati idénye Hajdú-Bihar megye teljes közigazgatási területén, valamint Jász-Nagykun-Szolnok megye tiszántúli területén szintén december 1-jén kezdődik és december 31-éig tart.
(3) Tőkés récére augusztus 15-tõl augusztus 31-ig kizárólag húzáson és a vízparttól – azaz a vízzel borított terület és a szárazföld találkozásától – számított 50 méteren kívül szabad vadászni. Tőkés récéből és szárcsából naponta, személyenként összesen legfeljebb nyolc darab ejthető el. Tenyésztett tőkés réce tilalmi időben is napi terítékkorlátozás nélkül lőhető.
(4) Az elejtett kanadai lúdról és nílusi lúdról fotódokumentációt kell készíteni, melyet meg kell küldeni
a Soproni Egyetemnek. Az elejtett példányt a fotódokumentáció elküldését követő két munkanapig meg kell őrizni.
(5) A vadállomány védelme és a vad kímélete miatt vadászati idényre való tekintet nélkül haladéktalanul el kell ejteni a súlyosan beteg és mozgásképtelen, illetve a súlyosan sérült és életképtelen vadat. Az elejtést a vadász, illetve a kísérő köteles a vadászati naplóban „beteg” megjelöléssel rögzíteni, és haladéktalanul bejelenteni a vadászati jogosultnak. A vadászatra jogosult köteles az állat-egészségügyi okból elejtett vadat vizsgálatra alkalmas módon az elejtés helye szerint illetékes hatósági állatorvosnak bemutatni. A hatósági állatorvos az elejtés indokoltságáról külön jogszabály szerinti igazolást állít ki.”

13/2001. (V. 9.) KöM rendelet (kivonat a vadászvizsgára felkészülők számára)

a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről

4. § (3) A 8. számú mellékletben szereplő állatfajok pénzben kifejezett értéke egyedenként 25.000 Ft,
(5) A 7. és a 8. számú mellékletben szereplő növény-, illetve állatfajok esetében a Tvt. 42. § (3)-(4) bekezdése, valamint a Tvt. 43. § (2) bekezdése szerinti engedély - a 4/A. §-ban foglalt eltérésekkel - csak korlátozott számú példányra
a) kutatási, oktatási célból,
b) egyes fajok újranépesítése, újratelepítése vagy mesterséges szaporítása érdekében vagy
c) egyéb közérdekből adható.
4/A. § (1) Közegészségügyi okból, továbbá a légiközlekedés biztonsága, valamint az okszerű mezőgazdasági termelés biztosítása érdekében - amennyiben természetvédelmi érdeket nem sért - a bütykös hattyú (Cygnus olor), a házi veréb (Passer domesticus), a kárókatona (Phalacrocorax carbo), a sárgalábú sirály (Larus michahellis), a sztyeppi sirály (Larus cachinnans), a seregély (Sturnus vulgaris) és a hörcsög (Cricetus cricetus) riasztása, elejtése, gyérítése, állományának szabályozása engedélyezhető
(2) Az (1) bekezdés szerinti fajok egyedei tekintetében a riasztás a védett természeti területeken kívül július 1. és február 28. között, a repülőtereken és biztonsági övezetükben pedig egész évben engedély nélkül végezhető
(3) A kárókatona (Phalacrocorax carbo) gyérítését engedély nélkül végezheti a külön jogszabályok alapján kijelölt vadászatra jogosult, valamint a halászati őr a halállományokban keletkezett károk mérséklése érdekében, amennyiben tevékenységét:
a) az ingatlan tulajdonosával, illetve jogszerű használójával megállapodást kötve,
b) védett természeti területen, illetve különleges madárvédelmi területen kívül,
c) szeptember 1. és január 31. között,
d) a vadászat rendje megsértésének nem minősülő, valamint nem tiltott vadászati eszközökkel és módszerrel, valamint
e) az okszerű vadgazdálkodás akadályozása nélkül végzi.
(4) A kárókatona (Phalacrocorax carbo) gyérítése során ólomsörét használata tilos.
(5) A seregély (Sturnus vulgaris) gyérítését engedély nélkül végezheti a külön jogszabályok alapján kijelölt vadászatra jogosult, a hegyközség területén működő hegyőr, valamint az ott mezőőri szolgálatot ellátó személy, kizárólag a szőlő-és gyümölcsültetvényekben, valamint csemegekukorica-táblákon, azok termésének megóvása, illetve az azokban keletkező károk mérséklése érdekében, amennyiben tevékenységét
a) az ingatlan tulajdonosával, illetve jogszerű használójával megállapodást kötve,
b) védett természeti területeken, illetve különleges madárvédelmi területeken kívül,
c) augusztus 1. és október 31. között,
d) a vadászat rendje megsértésének nem minősülő, valamint nem tiltott vadászati eszközökkel és módszerrel, valamint
e) az okszerű vadgazdálkodás akadályozása nélkül végzi.

 

 

Ez a webhely sütiket használ a felhasználói élmény növelése érdekében. Az oldal böngészésével hozzájárul a sütik használatához.
További információ ok