RÓKAIMMUNIZÁCIÓ

Állategészségügyi munkák

(rókák veszettség elleni immunizációja)

A veszettség az egyik legrégebben ismert, embert és állatokat egyaránt megbetegítő, a tünetek jelentkezése esetén halálos kimenetelű fertőző betegség. A világon még napjainkban is évente 30-40 ezer ember hal meg ebben a betegségben. Hazánkban a 70-es, 80-as évek óta az úgynevezett „erdei veszettség” okoz problémát. Ennek legfőbb terjesztői a rókák, melyek a betegséget alkalmanként háziállatoknak is átadhatják.
 
Az Agrárminisztérium folytatja az 1992-ben elkezdett, évente kétszeri (áprilisban és októberben) végrehajtott, rókák veszettsége elleni immunizálási programot. A Hubertus Kft 1992 óta látja el ezt a feladatot. A 2004-ben elnyert, három évre szóló Phare-pályázat és saját költségvetési forrás eredményeként az ország egész területén végrehajtott vakcinázás nagyon eredményes volt, a 2007 őszi kampánnyal befejeződött. A védekezés természetesen azóta is tart. Az Európai Unió támogatásával ez év tavaszán is sor kerül az ország mintegy 27 ezer km2-es területrészének vakcinázásra.
 
A szeptember 30-án kezdődő és várhatóan mintegy másfél hétig tartó vakcinázási kampányt a NÉBIH irányításával a NÉBIH Állatgyógyászati Termékek Igazgatósága koordinálja.
 
Az előkészületek már jóval korábban megkezdődnek. A vakcinázási kampányt szervezők és a technikai végrehajtást végzők szeptemberben, minden érintett megyében szakmai értekezleteken tájékoztatják a résztvevőket az őszi kampány feladatairól. Ekkor kapják meg a vadászatra jogosultak a tájékoztató anyagokat és a mintagyűjtéshez szükséges eszközöket. Ekkor kerül kihirdetésre az adott megyében a vakcinázás konkrét időintervalluma, az egyes megyék területéről beküldendő mintamennyiség, valamint a mintagyűjtés kezdete, vége.
 
A vakcinázási kampányban közreműködnek a vármegyei és járási kormányhivatalok állategészségügyi és népegészségügyi szakigazgatási szervei, és végül, de nem utolsó sorban az ország immunizálásra kijelölt területeinek valamennyi vadászatra jogosultja.
 
A kampányidőszakban több, mint 500 ezer adag, csalétekbe rejtett vakcina döntő hányadát repülőgépekről juttatjuk ki a területre, amelyek az országban öt repülőtérről, szigorú előírások szerint, precízen tervezett útvonalakon és program alapján startolnak, és megyei ütemezésben (folyamatos ellenőrzés alatt) végzik munkájukat. Az ország kijelölt területének minden km2-ére átlagosan 20 adag csalétekbe rejtett vakcina kerül (kivéve a településeket, a folyókat, tavakat, közutakat, vasútvonalakat - ezekre a helyekre nem kerülhet vakcina).
 
Azokon a területeken, ahol nem célszerű, vagy tilos repülni, gyalogosan, kézzel kerül sor a vakcina kihelyezésre (Algyő, Tiszaújváros és Záhony térségében).
 
A vadászatra jogosultak fontos feladata a kampányokat közvetlenül megelőzően a lakosság tájékoztatása. A hivatásos vadászok ennek érdekében a vadászterületük több forgalmas pontjára feltűnő piros színű, kétnyelvű plakátokat helyeznek ki, és a települések hirdetőtábláira is kikerülnek a megfelelő tájékoztatást adó Felhívás c. plakátok. Az önkormányzatok a rendelkezésükre álló eszközökkel (helyi rádió, tv, újság, stb.) segítik a lakosság lehető legpontosabb informálását.
 
A már évek óta tartó vakcinázás eredményeként jelentősen lecsökkent Magyarországon a veszettség esetek száma. Amíg 1992 előtt évente átlagosan mintegy 1400 esetet regisztráltak, 2004-ben a bejelentett esetek száma alig haladta meg a százat (124 eset), 2009-ben már csak 1 esetet jelentettek hazánkban. 2010 első felében öt esetet regisztráltak (a beteg állatok mindegyike az országhatáron -Szerbia felől- átkelve jutott át hazánk területére), míg 2011-ben, 2012-ben nem állapítottak meg veszettség esetet.
 
2013 szeptemberében Kecskemét környékén, nem immunizált területen diagnosztizálták a betegséget egy rendellenesen viselkedő rókában. 2013-ban összesen 24, 2014. évben 23 eset került megállapításra. Ezt a járványt három vakcinázási kampány eredményeképpen sikerült elfojtani. A 2013. év őszén elrendelt gócoltás területéhez képest a NÉBIH döntése értelmében az Európai Bizottság támogatásával 2015 tavaszától tovább növekedett a védekezésre kijelölt területet. 2016 tavaszán Szerencs térségében találtak egy rókát, melyből veszettség vírusát mutatta ki a NÉBIH. A térségben az esedékes vakcinázási kampány keretében gócvakcinázásra került sor, melynek során dupla sűrűségben juttattak ki vakcinát a területre. 2017 tavaszán ismét Szerencs térségében történt egy pozitív róka megállapítás, majd ezzel az esettel vélheően összefüggésben két házi kecskében is kimutatták a betegséget. Azóta nem diagnosztizáltak újabb megbetegedést hazánkban. 2017-ben tavasszal és ősszel is azonos területen, mintegy 67 ezer km2-en zajlott a védekezés. 2021 tavaszától kezdődően a sikeres kezelések eredményeképpen a kezelt terület 27.000 km2-re csökkent. 
 
Az eredmények ellenére a folyamatos kontroll nem maradhat el. A vakcinázás után (egy hónapos várakozást követően) a vadászterületek kezelőinek a vakcinázott területekről meghatározott számban - a hatósági állatorvosok útján – rókákat/sakált kell laboratóriumi ellenőrző vizsgálatra küldeni az NÉBIH Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóságára.
 
Noha a veszettség elleni beavatkozás az ember érdekében történik, annak minden terhét az Agrárminisztérium és intézményei viselik.
 
Bár a veszettség elleni védekezés már hosszú ideje tart, az országos mentességig még további évek vannak hátra. Az OIE (Állategészségügyi Világszervezet) előírása szerint az a terület nevezhető veszettségtől mentesnek, ahol két egymást követő évben nem regisztráltak veszettség esetet. Ennek eléréséhez még komoly erőfeszítésékre van szükség. Annál is inkább állítható ez, mert míg a szomszédaink közül Ausztria és Szlovénia mentes a betegségtől, Horvátország és Szlovákia pedig a mentesítés hozzánk hasonló fázisában tart, addig Szerbia és Románia hasonló módszerrel védekezik a veszettség ellen, mint hazánk, valamint Kárpátalján is megkezdődött a mentesítési program, de még számos eset fordul elő. A veszettségtől nem mentes országok felől - a veszett rókák bevándorlásának kockázata miatt - továbbra is rendszeres védekezésre kell felkészülni. Ezért a veszettség elleni vakcinázást a következő években is folytatni kell.
  

 

Részletes térkép a 2023 őszi vakcinázásról: Baranya megye, Bács-Kiskun megye, Békés megye, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Csongrád megye, Hajdú-Bihar megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye.

Az állategészségügyi határozatban szereplő mintaszám erejéig a Hubertus Kft. mintánként nettó 7.000 Ft lődíjat fizet, számla ellenében. A számla kötelező melléklete az eredeti, hatósági állatorvos által lepecsételt, aláírt  IMMUN RÓKA/SAKÁL MINTA átvételi elismervény.

A számlákat 2024. március 15-ig áll módunkban befogadni! A megváltozott jogszabályok szerint 2020. július 1-től kötelező feltüntetni a vevő adószámát is. A Hubertus Kft adószáma: 10944200-2-13.

Mintavétel 2023. november 15. és 2024. február 29. között esedékes.

 

 HUBERTUS Kft.

 

Ez a webhely sütiket használ a felhasználói élmény növelése érdekében. Az oldal böngészésével hozzájárul a sütik használatához.
További információ ok